Névnapja lehet valamelyik hölgy munkatársnak, mert virággal érkeznek a férfiak az irodába. (Aki meg nem hozott magával, mert elfelejtett ránézni a naptárra, szégyenkezve szalad el az első virágárusig.) Magdikának pedig – mert hát róla van szó – egyre több a virág az asztalán. Ideje lenne vázába tenni őket, mielőtt vízért kiáltanak…

De hol a váza?

Igen, a váza. A váza, amit nem szokás az íróasztalon tartani, ha nincs benne virág, viszont rendszerint nem találjuk, ha szükség van rá. Ilyen az irodai váza. Van is, meg nincs is. Pedig jobb, ha van. És nem is egy, hanem kettő vagy még több el elkel egy irodába. Milyen jól mutat az íróasztal, ha tele van a váza virággal! Nem szólva arról, hogy a virágok láttán aztán tényleg minden munkatársnak beugrik, hogy Magdolna névnap van.

Fontos kellék tehát a váza az irodában, még akkor is, ha az év 365 napjából talán ötven napig se használjuk. (Persze az lenne az igazi, ha minden nap tenne valaki virágot az irodai vázába, ám erre vajmi kevés az esély.) Lássuk be, azért mégis csak alkalmi kellék a váza. De legyen kéznél, amikor eljön a pillanat, hogy betöltheti a hivatását.

Érdemes a vázára (is) gondolni, amikor az iroda berendezésén a sor. Mint ahogy sok egyéb apróságra, amik elkerülhetik a figyelmünket.

Mint például a ceruzahegyezők.

Sokan használnak ceruzát a jegyzeteléshez, vannak, akik kifejezetten ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen ceruza az asztalukon. Igen ám, de – mint tudjuk – egy idő után hegyezésre szorulnak a ceruzák. És ilyenkor nélkülözhetetlen a ceruzahegyező. Az se baj, ha nincs belőlük minden íróasztalon egy-egy darab, de nem árt, ha elérhető közelségben találunk ceruzahegyezőt. A ceruza használata mellett szól egyébként az is, hogy ez az írószerszám teljes mértékben környezetbarát termék, nem úgy, mint a tollak. Erről a témáról itt írtunk egy korábbi bejegyzésünkben.

Folytatva az „apróságok” sorát érdemes szólni a ragasztókról is. Előfordulhat ugyanis, hogy „nem a legjobban teljesítenek” a ragasztó felülettel ellátott papírtermékek, mint például a borítékok. Ilyenkor szinte automatikusan nyúlunk a ragasztó stiftért. Már ha van miért nyúlni. Úgyhogy ez se hiányozzon az íróasztalokról.

A ragasztókról is írtunk már. Ha kíváncsi rá, hogy mit, ide kattintson!

Most egy olyan irodai „kellék” következik, amit aztán tényleg elhanyagolhatnánk, ám mégse tesszük. Ez pedig a papírzacskó, annak is a legegyszerűbb formája.

Miért legyen papírzacskó az irodában, lehetőleg a közelünkben?

Például azért, mert a ceruzafaragáskor keletkezett „forgácsot” is szerencsésebb „csomagolva” eldobni a szemetes kosárba, mint ömlesztve. Vagy az almacsutkától is higiénikusabb úgy megszabadulni, hogy beletesszük egy papírzacskóba, aztán a szemetesbe. Igaz, erre a célra a papírzsebkendő is megteszi, de a zacskó a legjobb. Hazavihetjük benne mondjuk a kifli maradékát. És sorolhatnánk még, mi mindent lehet eltüntetni az ilyen zacskókban.

A végére még egy apróság, ez pedig a levélbontó. Ugye egyetértünk: ez se hiányozzon egyetlen íróasztalról se!

Az Írókéz irodaszer webáruházban azért is érdemes vásárolni, mert itt minden apróságot megtalál, olyat is, amit fentebb nem említettünk. A másik fontos szempont pedig: ha több árut együtt rendel meg, olcsóbban juthat a szükséges irodaszerekhez és tartozékokhoz. Tegye ezt!

Válasszon vázát ezek közül!

Ceruzahegyezőket itt talál.

Papírzacskókért pedig ide kattintson.

A levélbontókra itt érdemes ránézni.