Hozzáértők – és a munkavédelmi szabályok – szerint az irodai munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy egy dolgozóra minimálisan hat négyzetméter jusson. Az úgynevezett egyterű irodákban további előírás, hogy a munkavállalók közötti távolság legalább három méter legyen. Önnek mekkora helye van az irodában?
Az iménti kérdésre nyilván mindenkinek megvan a maga válasza, és több mint valószínű, hogy a legtöbben nagyobb területet szeretnének maguknak, mint amekkorával kénytelen beérni.
De mire is elég az előírt hat négyzetméter, ami egyébként nem tartalmazza a közlekedő folyosókat?
Lássuk be, a hat négyzetméter nem túl nagy terület. És minél több ilyen méretű munkaállomásra kell elosztani a teljes irodát, annál inkább olyan érzése lehet az embernek, hogy nagyon is kicsi az a bizonyos saját rész. Hogy végül mire elég, az sok mindentől függ.
Legfőképpen azon, hogyan helyezzük el az irodában a viszonylag nagy területet elfoglaló asztalokat, s persze milyen asztalt választunk.
Alapvetően két választási lehetőségünk van: számítógépes asztal vagy normál íróasztal legyen az irodában?
A számítógépes asztal általában kevesebb helyet foglal, hiszen elsősorban arra való, hogy a számítógépünk monitorát és a billentyűzetet – újabban a laptopot – elhelyezzük rajta, tehát minimális a helyigénye. Ezzel szemben a normál íróasztalon számos más irodai kelléknek is helyet kell találnunk.
Maradva az íróasztalnál: az lehet egyszerű téglalap alakú, L alakú és U alakú is.
Helytakarékosság szempontjából az egyszerű téglalap alakú a legjobb választás, ám ha van elég helyünk – a fentebb hivatkozott hat négyzetméter rovására -, akkor praktikusabb választásnak tűnik az L alakú, hiszen azon sokkal több mindent tudunk elhelyezni, ráadásul kényelmesebben, a használó számára könnyebben elérhető távolságban. Az U alakú asztal már-már luxusnak tekinthető az irodában, egyszemélyes munkaállomásként nem is nagyon szoktak ilyet választani, legföljebb olyan helyekre, ahol egy asztalnál többen is dolgoznak – viszonylag kényelmes körülmények között.
Az asztalokhoz rendszerint székek és kisebb szekrények is tartoznak, amik ugyancsak helyet vesznek el a hat négyzetméterből. Kivéve, ha a szekrények elhelyezhetők az íróasztal alatt. Abban az esetben viszont némiképpen korlátozzuk az irodai dolgozó mozgásterét. Praktikusnak tűnik a gurulós szekrény, ami könnyen az íróasztal alá gördíthető, ám így megfosztjuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy további irodai eszközöket, például nyomtatót helyezzünk el a szekrényen.
Mi tartozhat még a hat négyzetméterhez?
Nem éppen ideális esetben csökkenthetik a rendelkezésünkre álló teret például a radiátorok, a falra szerelt polcok. Ezek egyike se leszi lehetővé, hogy a közvetlen közelükben akár dolgozzunk, akár közlekedjünk. Jobb is, ha az általuk elfoglalt területet nem számítjuk bele a munkaállomások kialakításához szükséges irodai részhez.
Külön „tételt” jelentenek az irodában az álló vagy fali szekrények, amik ugyan lehetnek a dolgozók személyes használatában, de mindenképpen nagy teret foglalnak.
Aztán szóljunk még olyan „apróságokról”, mint az álló fogas, az esernyőtartó, a szemetes, a másológép és a többi irodai kisgép. Ezektől se tudunk eltekinteni, amikor az iroda berendezésén gondolkodunk. Szerencsés esetben ezek elhelyezése se megy a dolgozókra vetített hat négyzetméter rovására. És lehet még az irodában – ugyan nem az eredeti célnak megfelelő, de mégis szükséges – dohányzóasztal, pluszban pár szék vagy fotel. És akkor még csak a legszükségesebbeket említettük.
Végeredményben jobban tesszük, ha legalább tíz négyzetmétert számolunk egy irodai dolgozóra, amikor megtervezzük a berendezést. Ilyenformán egy ötven négyzetméteres irodában öten viszonylag kényelmesen tudnak dolgozni.
Mielőtt berendezné az irodáját, nézze meg az Írókéz irodaszer webáruház irodabútor kínálatát!
Kiegészítőkért pedig kattintson ide!
És ne feledje: jobban teljesítenek a munkában azok, akik kényelmes körülmények között dolgozhatnak. Ezért hosszú távon talán anyagilag is előnyösebb, ha nagyobb teret adunk minden egyes dolgozónak.