Sokan nosztalgiával gondolnak az iskolai füzeteikre, különösen a spirálozottakra, amiket a középiskolában vagy a főiskolás éveik alatt használtak. Időnként még elő is veszik a féltve őrzött példányokat, mert azokban a tanulnivaló jegyzetek között meg-megbújnak barátnőknek, barátoknak írt üzenetek és különféle rajzok, esetleg más, oda nem illő feljegyzések is.

 

 

 

Mások meg eleve gyűlölik a spirálfüzeteket. Egyszerűen azért, mert a feledésre érdemes dolgozatokra kapott rossz jegyeikre emlékeztetik őket. Igen, a legtöbb iskolában a dolgozatfüzet egyenlő volt a spirálfüzettel, innen táplálkozik a későbbi elutasítás.

 

Akárhogy is, felnőtt korban is gyakran van szükségünk spirálfüzetre, ha jegyzetelni akarunk.

 

Kétségtelen, hogy van egy különös előnye a spirálfüzeteknek a hagyományos, hivatalos elnevezéssel fűzött, a hétköznapi szóhasználatban pedig simának nevezett füzetekkel szemben. Mégpedig az, hogy a spirálfüzetből könnyen ki lehet tépni a lapokat, míg a sima füzetnél ez csak a középső lappárral oldható meg egyéb veszteség nélkül.

 

De miért tépünk ki lapokat a főzetből, amikor a legfontosabb cél, hogy együtt legyen mindaz, amit leírunk?

 

Az iskolai emlékek között kutatva nagyon egyszerű a válasz: könnyen meg lehet szabadulni attól az oldaltól, amire valami miatt már nincs szükség, vagy ami – a rajta szereplő feljegyzések, üzenetek, esetleg rajzok miatt utóbb - kellemetlen emlékeket ébreszt. Mondjuk egy rossz jegy vagy egy szerelmi csalódás miatt.

 

Van persze hátránya is a spirálfüzeteknek a sima füzetekkel szemben: a fém részük könnyen beakadhat a táskába vagy írás közben a ruházatba, ráadásul nehezebben helyezhetők el a többi holmi között, éppen a kiemelkedő spirál miatt.

 

A legtöbb irodában, ahol különféle füzeteket is használnak, általában mindkét fajtából tartanak raktáron. Pontosan azért, mert kétféle ember létezik. Az egyik, amelyik oda van a spirálfüzetekért, és a másik, amelyik semmiképpen nem venne a kezébe spirálozott jegyzetet. Az előrelátó beszerző jól tudja ezt, így aztán mindkét füzetféléből tart elegendőt.

 

És persze a méret se mindegy.

 

A középiskolás éveikre szívesen visszaemlékezők – talán nem véletlenül – a nagyobb formátumú, A4-es méretű füzeteket részesítik előnyben mind a spirálos, mind pedig a sima változatban. Kétségtelen, hogy ezeket nagyon kényelmesen lehet használni, viszont – ahogy más összehasonlításban, de fentebb már megjegyeztük, főleg a spirálozottakat – nehezebb betenni a táskába.

 

Jó választás lehet az A5-ös méret, amire még viszonylag könnyű jegyzetelni, és a szállítása se okoz gondot. Az ilyen méretű füzetek – a nagyobbakkal ellentétben – inkább álló formátumúak, hogy ezáltal is könnyebb legyen a jegyzetelés.

 

Az ennél kisebb méretű jegyzetfüzeteket sokkal kevesebben használják, bár vannak, akik megelégszenek a zsebben is elférő, ezáltal könnyen hordozható füzetecskékkel. Emlékszünk a filmbeli Columbo hadnagy aprócska jegyzetfüzetére? Lám, vannak, akiknek ilyen kicsi füzet is elegendő, hogy papírra vessék a legfontosabb információkat.

 

Van még egy fontos szempont, amire érdemes figyelni, amikor valaki jegyzetfüzetet rendel vagy vásárol. Akár spirálozott, akár sima füzetről van szó, illetve mérettől függetlenül azt is el kell dönteni, négyzetrácsos vagy vonalas legyen-e. Ráadásul vannak, akik a vonalazatlan lapokat, míg mások az úgynevezett francia kockás példányokat kedvelik.

 

Könnyen mondhatnánk: miért nem mindegy, milyen vonalkázású a füzet? Hát nem mindegy. Vannak, akik eleve képtelenek vonalak közé szorítani az írásukat, de azért ragaszkodnak hozzá, hogy legyen valamiféle sorvezetőjük. Ne fosszuk meg őket ettől az élménytől!

 

Ugye, nem is olyan könnyű mindenkinek a kedvére tenni, amikor füzetet vásárolunk. A kialakult szokásokról pedig nem szívesen mondanak le az emberek. Eggyel több ok arra, hogy alaposan nézze át az Írókéz irodaszer webáruház füzetkínálatát, mielőtt rendel.

 

 

És ne csak a hagyományos, hanem az exkluzív példányokra is vessen egy pillantást! Újrahasznosított anyagból készült termékeket is talál a kínálatban.